A március 4-i szalonest jól sikerült.

Viszont ittmaradt

• 1 kalap
• 1 hátizsák (másnap mindkettőt elvitték)
• a szerző ajándékai és szemüvege (átadom a díjátadáson)
• 1 mobiltelefon (mindmáig nem kereste a gazdája)
• 1 db fülbevaló – ma leltünk rá a fürdőszobában (ezt se hiányolta senki)

Ami hiányzott

• 90 € a kasszából.
  (Erre vonatkozó körlevelem után egyik barátunk átutalt nekem harmincat, mintegy szolidaritásból – ő is szokott szalonesteket rendezni.)

Örömmel konstatáltuk,

hogy ezúttal mindenki a saját kabátjában távozott.
(Egyszer megesett: az utolsó vendég tagadta, hogy a hátramaradt egyetlen kabát az övé lenne, így kölcsönadtunk neki egyet. Szerencsére. Mert a maradék tulajdonosa éjfélkor visszajött: otthon az ajtó előtt hiába kereste a lakáskulcsot a rajta lévő felöltő zsebében.)

Summa summarum

Jó est volt. (A pénzkezelés jövőbeli módja még fejlesztés alatt áll.)

Kitekintés

Majd ha megöregszem, mondjuk 112 éves koromban, a kandalló előtt ülve pléddel a köszvényes térdemen, a Berlini Szalon okán lesz miről mesélnem.