(Illusztráció: winheller.com)

Egy kanál vízben meg tudnám fojtani azt, aki kitalálta a németországi átmeneti ÁFA-csökkentést. Félreértés ne essék, nem vagyok sem rosszindulatú, sem önmagam ellensége. És nem is maga az ötlet rossz, hanem a gyakorlati kivitelezés: az ördög közismerten a részletekben rejlik. Mert nem a számlakiállítás dátuma a mérvadó, hanem az abban foglaltatott szolgáltatás ideje – esetünkben időtartama

Vállakozásunk fűtéselszámolással foglalkozik. A fogyasztást mérni kell fogyasztáselosztók, hőmennyiségmérők, továbbá vízmérőórák segítségével, de foglalkozunk még füstjelzők felszerelésével, ellenőrzésével és szervizelésével is. A hardvert ügyfeleink részben bérlik. Az éves bérleti díj – akárcsak a lakbér – az időszak első napján esedékes.

Az pandémia első hullámakor szociális indíttatásból született a kormány rendelete a július-decemberi időszakra korlátozott ÁFA-csökkentésről. És most következik a minket érintő lényeg: a csökkentett ÁFA nem a fenti időszakban kibocsátott számlákra érvényes, vagyis nem a kibocsátás dátuma a lényeg, hanem bérleti díj esetén a bérlet időtartamának utolsó napja a mérvadó. Magyarán minden éves bérleti díjat tartalmazó számlát, amit január 1. és a törvény megjelenése között állítottunk ki és aminek a „futamideje” 2020. második félévében jár le, azt sztornírozni kell, egy újat kiállítani 19 helyett 16%-os ÁFÁ-val. Ha az ügyfél már kifizette, (és ez a többség), akkor a különbözetet vissza kell fizetnünk – miután megtudakoltuk az ügyfél banki adatait. Hogy aztán kb. két hónap múlva visszakapjuk azt az adóhivataltól. Nálunk ez kb. 200 számlát érint. A dolognak erőteljesen munkaterápia jellege van, ami definitív nem értéktermelő tevékenység.

Amikor rádöbbentem az össznépi ajándék ránk áthárított munka- és költségvonzatára és annak hangot adtam, a könyvelői iroda munkatársa szubtilis mosollyal igyekezett éreztetni velem a megváltoztathatatlant. Elmesélte még, hogy az adóhivatali munkatárs az enyémhez hasonló kritikus hangok hallatán a következő megjegyzésre ragadtatta el magát: „Ez egy a törvényhozó által nem eléggé alaposan átgondolt rendelet.” Nos, ezt magam is így látom.

Hál΄Istennek vannak azonban jobban működő dolgok.

• Kiterjesztették a gyorshiteleket a 11 főnél kevesebb munkaerőt alkalmazó kisvállalkozásokra is. A 100%-os szövetségi garanciával 10 éves futamidővel évi 3% kamat mellett folyósírott és az első két évben törlesztés nélküli hitel felhasználható befektetésekre és általános működési kiadásokra is.
• Egyszerűbben juthatnak alapbiztosításhoz az egyéni vállalkozók.
• Külön weboldal nyílt a Corona-krízis sújtotta vállalatok számára az állami támogatás- és hitellehetőségekről.
• Akit az intézményesen előírt karantén miatt tevékenységi tilalom sújt, az jogosult kártérítésre.
• Az Ipari és Kereskedelmi Kamara külön fogadóórákat iktatott be csődeljárás, ill. csődjogi témában.
• Az ú.n. „Kurzarbeitsgeld”, vagyis a rövidített munkaidőből fakadó jövedelemkiesés állami kiegészítését meghosszabbították 2020.12.31-ig.
• Új jelszó: Rövidített munkaidő helyett személyzeti partnerség. Ennek mikéntjéről szóló ingyenes online szemináriumon (webinar) vehet részt az érdeklődő.

Mindezen újdonságokról és lehetőségekről rendszeres email-tájékoztatást kap cégünk a Kereskedelmi és Iparkamarától.

Amivel vállalkozázunk is élni fog, az az ú.n. Corona-prémium: a munkaadó személyenként max. 1.500,- €-ig terjedő adó- és járulékmentes jövedelemkiegészítést adhat alkalmazottainak. Kifizetendő 2020. december 31-ig „Corona” hivatkozással. Magyarán bruttó=nettó. Fontos, hogy ez egy egyszeri, rendhagyó összeg, amivel nem helyettesíthető a 13. havi fizetés – amennyiben a vállalat fizetett olyat a múltban. Valamint feltételezi, hogy a munkaadó a pandémia alatt nem ment tönkre, sőt, képződött nyeresége és van miből juttatnia a munkatársaknak.