A nyitó képhez: ez nem az ügyfélkapu, hanem a Brandenburgi-kapu Berlinben.

Jelentkeztem a 20K20-nál szavazatszámlálónak. Visszaigazolták. Örülnek és köszönik, a részletek miatt felveszik velem majd később a kapcsolatot.

A jelentkezési ív mindenfélét tudni akart rólam és preferenciáimról, például hogy hajlandó vagyok-e vidéken is (igen), milyen pártok színeiben semmiképp (akad ilyen), miért tartom szükségesnek a szavazatszámlálás ellenőrzését, stb. A többi között tudni kívánták, van-e ügyfélkapum. Ha nincs (eleddig nincs), sebaj, egyelőre így is nyilvántartásba vesznek, de a későbbiekben szükségem lesz rá – informált kedvesen a weboldal.

Ettől függetlenül is akartam már ilyenre szert tenni, mert 1: jó ha van a háznál, 2: néhány dolgot csak ennek segítségével lehet intézni elektronikusan a bürokrácia szempontból jól szervezett szülőhazámban. Rámentem az állam honlapjára, ahol hosszas keresés és több eredménytelen próbálkozás után végre rájöttem, hol, hogyan kell tovább lépnem regisztrációm ügyében.

Nem tartozik a témához, de gyakran felmerül bennem hasonló esetekben: vajon mit csinál az a honpolgár, aki nálam kevésbé iskolázott és kisebb, esetleg nulla számítástechnikai gyakorlattal rendelkezik? És egyáltalán: miért van az, hogy ugyanazon fogalmakat eltérő kifejezésekkel illetnek – hol személyi szám, hol kódszám – ami ugyancsak megnehezíti a kötelező mezők kitöltését?

Nehezen, de megfejtettem, mégsem jutottam előbbre. Ügyfélkaput ugyanis vagy személyesen vagy elektronikusan e-személyivel lehet kérvényezni, és utóbbival sem rendelkezem. Mindkettőt csak személyesen igényelhetek itt, ott és amott. Esetemben a legközelebbi külképviseleten. Ebben szerencsés vagyok, mert tőlünk közvetlen S-Bahn vonal visz a magyar nagykövetség Brandenburgi-kapunál lévő épületéhez, ahová persze be kell jelentkezni.

Irány a honlap. Miután elolvastam az aktuális covid-tájékoztatást és még mindig nem vesztettem el a kedvemet, átrágtam magam a lehetséges témákon: időpontkéréshez első lépés az intézendő ügy megnevezése, azaz kiválasztása egy listáról. S lőn, találtam ügyfélkaput, valamint e-személyit is. A biztonság kedvéért bejelöltem még az „e-személyi / 3. NYT” ügyfajtát is, aminek második feléről nem találtam ugyan leírást, de biztos vagyok benne, hogy semmi köze a The New York Times, rövidítve NYT, napilaphoz. Bármi is legyen az, félő, hogy ha nem adom meg előre, és mégis ez vonatkozna rám, akkor újra kell kezdenem az egész terminus-procedúrát, ami csakis online lehetséges. És láss csodát! A rendszer elfogadta mindhármat. Ezután bepötyögtem személyes adataimat. Innen már csak egyetlen kattintás, gondoltam, és a nyílegyenesben éreztem magam. De nem. Közölte a rendszer: „Tájékoztatjuk, hogy jelenleg nincs szabad időpont. Hamarosan – ezt nem konkretizálták (sic) – új időpontok nyílnak meg. Kérjük, próbálkozzon később!”

Eddig három kísérletet tettem. Félő, hogy a maradék bruttó 57 nap nem lesz elegendő. Visszafelé számolva legkésőbb 9 nappal a választás előtt kell benyújtanom kérvényemet, hogy saját szavazatomat illetően átjelentkezhessek a választott helyre, ami értelemszerűen a szavazatszámlálás helyszíne lesz, és amit ma még nem ismerek. Ott minden esetre kb. egy héttel előbb meg kell majd jelennem eskütételre. Hogy az hol lesz, azt majd idővel megtudom – esetleg az ügyfélkapu segítségével. Utóbbit be kell előbb üzemelnem, amihez kell az e-személyi, amit majd – még nem tudom, hogyan és hová – kiküldenek egy zöld borítékban és külön kékben az aktívási kódot. Ez az állami infó szerint Magyarországon 8-10 napot vesz igénybe, bár ha Berlinbe küldik, akkor bizonytalan, hogy mennyi ideig tart. Bárhogyan is lenne, mindehhez el kell indítani az egész ügyet, aminek előfeltétele, hogy kapjak időpontot a konzulátuson.

A fentiekből többféle következtetést lehet levonni:

• kevéssé polgárbarát
• 22-es csapdája, lásd még: „Asterix meghódítja Rómát”
• mintha rendszer lenne benne, hisz΄ a külföldön élő önkéntesek javát érintheti
• tudjuk, hogy kiknek áll érdekében
• … stb.

Szerintem a szavazatszámlálással elég nagy strapát vagyok hajlandó magamra vállalni, ami anyagi és időbeli következményekkel is jár. Járna. Mert ma még nem látom, hogy módomban lesz-e egyáltalán meghozni ezt az áldozatot.